34 idézet >Paeli Suutari:A Suutari-levelek c. regényéből
Paeli Suutari 2006.01.19. 17:34
Azt szokták mondani, hogy egy férfi először az anyját veszi el feleségül, azután a nővérét, majd a harmadik házasságában a feleségét... ami persze csak viccnek tűnik, de mi öregek már tudjuk, sajnos túl gyakran zajlik így az élet. Idő kell ahhoz, hogy egy férfi megérjen.
34 idézet
Paeli Suutari A Suutari-levelek c. regényéből
Olvass bele!
- Azt szokták mondani, hogy egy férfi először az anyját veszi el feleségül, azután a nővérét, majd a harmadik házasságában a feleségét... ami persze csak viccnek tűnik, de mi öregek már tudjuk, sajnos túl gyakran zajlik így az élet. Idő kell ahhoz, hogy egy férfi megérjen.
- Egy kapcsolat olyan, mint ahogy a folyók, a vizek egyesülnek - a folyamat fokozatosan történik meg, mielőtt a tengert elérik. Különbözőek a gyökereitek, ahonnét eredtek, s útközben bizonyos részeitek megtalálják egymást... azután újabb és újabb részek egyesülnek nagyobb folyókká a lelketekben, ahogy telnek az évek. Soha többé nem lesztek már az a kis ér, aki voltatok... de cserébe Tiétek az óceán. Az ember, aki legyőzi a társát, az sosem jut el a tengerhez.
- Mindig EGY valakivel beszélsz... ha érted mit akarok kifejezni. Veszélyes dolog a "nőket" és a "férfiakat" egy-egy nagy kalap alá venni és általánosítani.
- Ha valaki mindig is pöttyös bögrét akart, erre vágyott, de nincsen a közelben egy bögre sem, az ember hajlamos inni a kristálypohárból is. Azután, ahogy telik az idő, egyre jobban zavarja, hogy kristálypohárból kell innia, így elkezdi rávenni a kristálypoharat, hogy legyen már bögre. Ha valaki bögrét szeretne, igyon abból, s hagyja, hogy más boldog legyen a kristálypohárral. Ez a bögrék szabálya.
- Gyakran azon kezdünk el dolgozni egy "kicsit idegen" emberrel, hogy összeillők legyünk, ahelyett, hogy egymást gazdagítva és szeretve lubickolnánk egy olyan emberrel, aki valóban hozzánk illik.
- Mindenki a párjával illik össze. A párunk, pedig olyan, mint mi vagyunk, abban az értelemben, hogy hasonló.
- Jól választottál párt magadnak, ha visszanézve majd elmondhatod: "Szerethettük egymást, mert kezdettől fogva összeillők voltunk. Nem kényszerültünk arra, hogy feladjuk önmagunkat. Közösek voltak az értékeink és a céljaink nagy része is, így nem kellett lemondanunk róluk."
- Hogyan is mondhatjuk, hogy "szeretlek", ha közben elvesszük a másiktól az álmait, vagy ami igazán fontos a számára. Nem mondhatja senki, hogy szereti a virágokat, ha nem öntözi őket!
- Ha valaki egyre kevesebbé válik, egyre csak kisebb lesz egy kapcsolattól - az fontos tünet. A szeretetlenség és az áltatás tünete. Ha ezt látjuk, akkor érdemes feltenni a kérdést: megéri?
- Amikor a párválasztás előtt még nem ismerjük eléggé önmagunkat, és nem tudjuk, mit akarunk valójában, olyan ez, mint amikor valaki útelágazáshoz érkezik, s döntenie kell, csakhogy nem tudja, hová akar menni. A helyzet szánalmasan SODRÓDÓ lesz, mivel biztosak lehetünk benne, hogy valaki - teli öntudattal - arra jár majd és "segít nekünk" dönteni: "Nem jössz ERRE velem? Na, gyere már!".
- Kell bizonyos idő ahhoz, hogy hajlandó és képes légy azt látni, ami vagy, amit akarsz, és ami van. Ezután pedig észreveheted ki a másik, mit akar Ő valójában, és hogy összeilletek-e.
- A család és a házasság célja NEM AZ A BOLDOGSÁG, amiben a legtöbb ember hisz.
- Ha valaki azt hiszi, hogy a házasság és a családi élet arról szól, hogy egyéni igényei végre olyan fokon elégülhetnek ki, amelyre mindig is vágyott, NAGYOT csalódik. S pusztán azért, mert MÁS CÉL lebeg a szeme előtt, mint ami a játék VALÓDI célja.
- Nagyon hamar visszaüt, ha egy nő gyermeket akar egy apaságra éretlen férfitől. A nő megszerezheti, amit akar, de az árat hárman fizetik majd érte.
- Majdnem eltűnt a kultúránkból annak az ideája, ami a párválasztás, ami a házasság, ami a család és a családfő. A szavak mögül eltűnt a gondolat. Ez pedig nagy baj, mert ez azt jelenti, hogy a fiatalok vakon repülnek.
- A titkok okozzák az elkülönültséget, amikor valaki már nem hisz a megértés erejében. Ebből a zsákutcából csak egyetlen kiút van: ha a bizalmunk erősebb a félelmünknél, amely a kiszolgáltatottság miatt néha mindenkit elfog.
- A lányok gyakran nőnek fel úgy, hogy csak néhány mozzanatot látnak az apjuk és a szüleik életéből. Ez néha kevés ahhoz, hogy tudják, hogyan kell szeretni egy férfit.
- A boldogsághoz szükséged van arra, hogy a Párod hagyja, hogy úgy szeresd, ahogyan Te tudsz szeretni.
- A házasság egy olyan oázis, amelyet a beszélgetés patakja éltet.
- Olyan férfit szeress, akihez vonzódsz, ÉS akivel összeillessz. Aláhúzom neked a három legfontosabb szót, nehogy elfelejtsd, hogy ezek különböző dolgok.
- Az ember olyan, mint egy növény. A gyökerek a gyerekkor, a törzs, pedig a jellem. Ez utóbbit - belülről kifelé - három réteg alkotja: a szándék, a szokások és a tudás. Aki ezt megérti, az tudni fogja, hogy min múlik két fa násza - a házasság.
- Ami fent történik, az lent kezdődik, és ami kívül van, az belülről ered.
- Mivel minden az alapoktól indul, és mindent az alapoktól kell kezdeni, ezért ott mindent el is lehet rontani. Bár nem mindig visszafordíthatatlanul.
- Mindenki a virágokra figyel, a gyökeret néha elfelejtik.
- Fontos dolgokról nem tudni veszélyes, érdekes dolgokról nem tudni, pedig unalmas.
- Az élet végén ez az egyik legnagyobb öröm: tudni, hogy akik a Te életedet folytatják - és akiknek az életében egy picit a halhatatlanságod sarki fényét láthatod -, azoknak az élete jó irányba halad.
- A férfiak és a nők lelkében nagyon gyakran máshol égnek a "csillagszórók", és még véletlenül sem hasonló formájúak, nagyságúak. Ez okozza a legtöbb nehézséget.
- Igenis képesek vagyunk egymással megszerettetni új dolgokat, felcsigázhatjuk egymás érdeklődését a számunkra kedves dolgok irányában, de TUDNUNK KELL, hogy mikor elég és mikor reménytelen.
- Az öngyilkosság egy különös fajtája, ha úgy érünk el bármilyen célt, hogy közben meghal bennünk valami, önmagunkból.
- Általában komoly oka van annak, ha valaki soha nem jár táncolni, 10 éve nem volt nyaralni, sosem szokott célokat kitűzni 5 évre előre, nem szokott kacagni, nem szokott fogorvoshoz járni, vagy nem fejezi be, amit elkezdett. Ezek NEM jelentéktelen apróságok.
- A szokások mögött mindig meghúzódik valamilyen sajátos elképzelés, hit vagy meggyőződés arról, hogy mi jó, mi rossz, mi fontos, és mi nem az.
- Miután valaki 40 évig egy bizonyos "szokásos" irányba menetelve ráeszmél, hogy nem a saját útján halad, néha hajlamos hirtelen sarkonfordulni, "otthagy csapot-papot", és az ellenkező irányba indul. Megpróbálja bepótolni a bepótolhatatlant, ahelyett, hogy a HELYES középúton haladna, a harmónia útján.
- A MÉRTÉK tehát legalább olyan fontos jelzőbólya, mint maga szokás megléte, vagy hiánya.
- Ha a Párodat keresed, tisztázd magadban: az a cél, hogy a "süni" EREDETI természetét és szokásait megismerd, vagy az, hogy a "süni" olyan szokásokat vegyen fel, ami neked tetszik?
|